Idõnk kevés, mégis hajt valami tovább Kormos városomban rám nem várnak csodák Hajszolt kutyák futnak az út menti porban, Új filmeket adnak a régi mozikban.
Fáztam eleget az utcák kövén, Falhoz dõlve rád vártam én. Hosszú vonatsíneken kóboroltam tovább Idõm kevés, mégis hajt valami hozzád.
Titkaim nem õrzi senki meg De szívemben a dal megmarad nekem Újra átélem örök hangjait, Ha szól az ének, álmodom a világot veled.
Álmodtam egy világot magamnak, Itt állok a kapui elõtt. Adj erõt, hogy be tudjak lépni, Van hitem a magas falak elõtt.